1. fejezet: A kapuban
" Itt vagyok! Ez volt az álmom és most valóra vált. Az EGYETEM! Egy lépéssel közelebb vagyok ahhoz, hogy híres újságíró legyek! "- gondolta Liza, és könny csordult le az arcán. Lassan, óvatosan kezdett el lépkedni az iskola felé. Amikor kinyitotta az ajtót és meglátta a márványpadlót, az üvegajtókat, még jobban érezte, neki itt a helye. Ekkor valaki meglökte:
- Bocs! - és már szaladt is tovább. Egy fiú volt, de Liza szemében a királyfi fehér lovon. Ahogy meglátta, egyből beleszeretett. Ekkor megszólalt a hangosbemondó:
- Figyelem diákok! Mindenki jöjjön az aulába, gyűlést tartunk. - Liza mély lélegzetet vett, és elindult. Az aulában vagy ezer fiatal állt, és türelmetlenül várt, hogy valaki megmondja mi lesz. Ekkor sercegni kezdett a mikrofon. Az igazgató kezdett el beszélni.
Jó napot! Remélem tetszik az iskolánk. Én Tomas Parker igazgató vagyok. Biztosan tudom, hogy jó éveink lesznek, hiszem ide csak a legjobban kerülnek be. Nem is szaporítanám tovább a szót, lássuk a szobabeosztásokat. Amy Alston és Diana Smith, Edward Nelson és Alex hagman, ....
Lisa érdeklődve tekintett körül a nevek hallatán, ki jelentkezik, ki kivel lesz együtt. Ekkor meghalotta:
Lisa Curry és Lola Elsen,... - Lisa hátranézett és meglátta Lolát. Hosszú, egyenes fekete haja volt és kék szemei.
-Hello, Lisa vagyok.
- Én Lola. Úgylátom egy szobában leszünk. Nem tudod hanyasban? Mr. Parker ELFELEJTETTE megmondani .
- Nem, nem tudom. Kicsit szórakozottnak tűnik. - ekkor megszólalt megint az igazgató:
- A szobaszámok pedig: Amy és Diana 1, ....
- Óhhh, ne már most megint elmondja a neveket.- mondta Lola
- Jah, de legalább megtudjuk hanyas a szobánk.
- ... Lisa és Lola 345
- Oks
- Na akkor indulás gyerekek, keressétek meg egymást és szobákat.- mondta Tomas igazgató, és elment.
- Akkor induljunk! Lisa, ugyebár.
-Igen , az vagyok, és mehetünk.- Így indultak el a lányok, és velük együtt egy barátság kezdete.